Nők a gazdasági válságban

Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottsága eheti ülésén az általam készített, a nemek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesüléséről szóló jelentésen kívül, megvitatott egy másik fontos és aktuális jelentést, amelynek elkészítésében a szocialista-demokrata frakció árnyék-jelentéstevőjeként veszek rész.

Elisabeth Morin Chartier francia néppárti képviselőtársam a nők és a gazdasági válság témájában készített jelentése olyan témát dolgoz fel, amelyről gyakran beszélünk az EP-ben, de a Parlamenten kívül is.

A válságnak nemcsak a gazdaságban, a munkaerő-piacon, a pénzpiacokon vagy a szociális ellátásban vannak következményei, hanem a nemek közötti esélyegyenlőségben is. Ezért elengedhetetlennek tartottuk, hogy a válság hatását a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjai szerint vizsgáljuk. Ez alapja lehet a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalának.

A témát azért is kiemelt fontosságúnak tartom, mert csak megfelelő adatok birtokában tudunk megoldást találni a „csendes válság” problémájára. Azaz arra a jelenségre, hogy a nőket válság jobban sújtja a férfiaknál, mert a legkiszolgáltatottabb csoportokban felülreprezentáltak – például az alacsony jövedelműek, a kisnyugdíjasok, vagy az egyedülálló szülők körében. Természetesen a válság nem egyedüli okozója ennek a problémának, de jelentősen felnagyította a meglévő egyenlőtlenségeket: a nemek közötti fizetés- és nyugdíjkülönbségeket, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének gondját, nők túlsúlyát az alacsony presztízsű szakmákban – és még sokáig folytathatnánk a sort...

A megalapozott, hatékony intézkedések kialakításához mindenekelőtt megbízható és részletes adatokra lenne szükségünk a megszorító intézkedések nemekre gyakorolt hatásáról, hiszen pontosan ismernünk kell a válság következményeit.

Természetesen vannak olyan intézkedések, amelyeknek pozitív hatását már most előre tudjuk vetíteni. Ilyen az esélyegyenlőségi szemlélet alkalmazása valamennyi szakpolitikában, a szakmai továbbképzés szerepe, az Európai Szociális Alap felhasználhatóságának bővítése, valamint a női vállalkozók ösztönzése – különös tekintettel a zöld gazdaságra.

A gazdasági életbe újból bekapcsolódó nők révén, nemcsak a saját családjuk bevétele fog emelkedni, de a fogyasztás növekedésével, hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez is. Ezért a válság által leginkább sújtott, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoporton segíteni nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség is Európa számára.

Saját erőből vezetővé válni - A nők készek a megmérettetésre!

Az elmúlt héten részt vettem annak az új adatbázisnak az elindításán, amely már most 8000 olyan magasan kvalifikált nő nevét tartalmazza, akik alkalmasak tagnak az európai nagyvállalatok vezető testületeibe.

Szigorú, az európai nagyvállalatok által megszabott feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik bekerülnek ebbe az adatbázisba.

A kezdeményezést rendkívül jó ötletnek tartom, mivel korábban már az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete is tett hasonló kezdeményezést. Ahogyan azt korábban már többször kifejtettem, a nemi kvóták jelentik a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást a nők arányának növelésére a gazdasági döntéshozatalban. A kvóta azonban önmagában nem csodaszer, ezért azt további kiegészítő intézkedéseknek kell követniük, amelyek segítik a cégeket az igazságos és kiegyenlített nemi arányok elérésében.

Éppen ezért ez és az ehhez hasonló adatbázisok hasznos eszközök lesznek a cégek számára a kompetens női munkaerő kiválasztásához. Norvégiában, amely az elsők között, 2005-ben fogadott el kötelező erejű kvótaszabályozást, három online adatbázis is működik, nagyban hozzájárulva a női vezetők arányának növekedéséhez.

A diplomát szerzők hatvan százalékát kitevő nők tudásuk, képességük és tehetségük alapján sikeresen helyt tudnak állni a férfiakkal folytatott versenyben. Ez az adatbázis egyenlő kiindulási feltételekt és nagyobb átláthatóságot biztosít számukra.

A 8000-es kezdeti létszám kétségkívül igen figyelemreméltó, ugyanakkor ennek a számnak tovább kell emelkednie. Fontos, hogy a kezdeményezés befogadó maradjon, nyitva álljon az üzleti iskolákat elvégzőknek, de azoknak is, akik saját vállalkozásukat irányítva tettek szert értékes tapasztalatokra. Nekünk itt a progresszív oldalon minden európai nő érdekét szem előtt kell tartanunk, és küzdenünk kell az esélyegyenlőségért - nemcsak a nemek között, de a nők között is!

A francia kormány esélyegyenlőségi intézkedései

A szociálpolitika olyan terület, ahol a tagállamok meglehetősen szűk hatásköröket ruháztak az Európai Unióra. Éppen ezért, itt kiemelt szerep jut a nemzeti szintű intézkedéseknek, mert egy-egy tagállam legjobb gyakorlata könnyen követendő példává válhat az EU más tagállamai számára.

A francia szocialisták májusi választási győzelmében fontos szerepet játszott, hogy a kampányuk során az esélyegyenlőségi kérdések végig kiemelt helyen szerepeltek. Nagy örömmel látom, hogy az új francia kormány valóban kiemelten kezeli a területet, és bár még csak fél év telt el Francois Hollande hivatalba lépése óta, már most több fontos intézkedést sikerült megvalósítaniuk.

Az elmúlt hetekben Najat Vallaud-Belkacem nőjogi miniszter több olyan intézkedést jelentett be, amelyek a munka és a családi élet összeegyeztetését, a bérolló csökkentését valamint a nők elleni erőszak és a nemi alapú sztereotípiák visszaszorítását szolgálják.

A nemi alapú sztereotípiák visszaszorítását szolgáló komplex intézkedéscsomag az iskolai nevelést, a médiát és a munkaerő-piacot is érinti. Kísérleti jelleggel, néhány iskolai kerületben az ötödik osztálytól kezdve, gyerekeknek szóló figyelemfelhívó és tájékoztató programokat indítanak. A cél az, hogy az esélyegyenlőség fontosságát már a középiskola előtt tudatosítsák a gyerekekben. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet az oktatás minden szintjén megjelenjen, ugyanakkor az oktatásban részt nem vevőkre is gondolni kell. Éppen ezért helyes törekvés, hogy a médiában megjelenő nőképen is változtatni szeretnének. A tervezett szabályozás szerint, a reklámokat felügyelő testület felértékelné azokat a hirdetéseket, amelyek nem a sztereotíp nőképet közvetítenék. Ezeket a törekvéseket szolgálná a női sportok népszerűsítése is a közszolgálati tv-csatornákon.

A nők munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló intézkedések közül ezidáig a nemek közötti fizetésbeli különbségek fokozott figyelemmel kíséréséről, a szülési szabadság időtartamának növeléséről, és a három éven aluli gyermekeknek biztosított ellátások javításáról született döntés.

Novemberben globális cselekvési tervet indítottak a nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése érdekében, és újjáélesztették a témával foglalkozó minisztérium-közi együttműködési bizottságot is, amelynek 12 év óta ez volt az első ülése. A néhány hete bejelentett globális cselekvési terv fontos intézkedéseket tartalmaz a nők elleni erőszak visszaszorítása érdekében. Központi telefonvonalat állítanak fel, ahol az áldozatok jelentkezését várják. Emellett több mint ötezer menedékházból álló rendszert építenek ki, amelynek harmadát kifejezetten azoknak a nőknek fogják fenntartani, akiknek el kellett menekülniük otthonukból. Kiemelt helyen szerepel közvélemény tájékoztatása is: 2013-ban figyelemfelhívó kampányokat indítanak, valamint javítják az áldozatok és az őket ellátó közalkalmazottak (rendőrök, orvosok, nővérek stb.) tájékoztatását is. A jövőben fokozottabb figyelmet fordítanak arra is, hogy a rendőrségi panaszok valóban eljussanak a megfelelő igazságügyi szervhez.

Bízom benne, hogy a franciaországi intézkedések követendő például fognak szolgálni más európai országok számára is.

Európai garancia a fiatalok elhelyezkedésére

Az elmúlt hónapokban már többször beszámoltam a „Te jövőd az én jövőm” elnevezésű kampányunkról, amellyel az Európai Szocialisták Pártja a munkanélküli fiatalok aggasztó helyzetére igyekezett ráirányítani a figyelmet. A probléma napirenden tartása mellett, olyan, sikeres nemzetközi példák által alátámasztott intézkedésekre is javaslatot tettünk, amelyek európai szintű végrehajtása számottevően javítaná a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. A kampány középpontjába az Európai Ifjúsági Garancia bevezetését helyeztük, mert véleményünk szerint, ez jelentené a leghatékonyabb megoldást az európai munkanélküli fiatalok, és egyben az Európai Unió számára. A téma fontosságát az Európai Unió állam- és kormányfői is elismerték a júniusi uniós csúcstalálkozón, a héten pedig újabb fontos előrelépés történt az ügyben: Andor László, a  foglalkoztatás-politikáért felelős európai biztos szerdán bejelentette, hogy az Európai Bizottság lépéseket tesz az ifjúsági garancia bevezetése érdekében.

Mi az Európai Ifjúsági Garancia?

Az Európai Ifjúsági Garancia minden olyan, 18 és 25 év közötti fiatal számára munkát vagy továbbképzési lehetőséget biztosítana, aki legalább négy hónapja befejezte tanulmányait, és nem talál munkát, vagy elvesztette korábbi állását. Ez egy fiatalokon alapuló új társadalmi szerződés, amelynek létrehozásához csupán 20 milliárd euró fel nem használt uniós forrásra lenne szükség. Mindenki számára jobban megérné ez a garancia alap, mint az az évi 150 milliárd eurós kiadás, amibe a fiatal munkanélküliek kerülnek a nemzeti költségvetéseknek.

Az ifjúsági garanciát elsőként az osztrák szociáldemokrata kormány vezette be, majd a sikeres koncepciót luxemburgi, osztrák, spanyol, portugál és német baloldali pártok is átvették.

Miért kell cselekednie az EU-nak?

A munkanélküliség az európai fiatalok körében átlagosan kétszer akkora, mint a teljes népességen belül. Egyes tagállamokban különösen rossz a helyzet: Olaszországban 35 százalékos, Spanyolországban és Görögországban pedig az 50 százalékot is meghaladja a fiatalok munkanélküliségi mutatója. Egy egész generáció sorsa forog kockán. Ők jelenleg nem tudnak belépni a munkaerő-piacra, és így nem képesek hozzákezdeni életük megalapozásához, és részt vállalni a közös társadalmi kötelezettségekből.

Mire tett javaslatot az Európai Bizottság?

A foglalkoztatáspolitikát illetően a tagállamok csak szűk hatáskört ruháztak az Európai Unióra, amely így csak korlátozott keretek között cselekedhet. A szerdán bemutatott javaslat ezért nem kötelezi a tagállamokat, csak ajánlja számukra, hogy vezessék be az ifjúsági garanciát, amely így biztosítaná, hogy a tanulmányok befejezését vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül, minden 25 éven aluli fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, továbbtanulási, vagy részvételi lehetőséget gyakorlati képzésben, esetleg gyakornoki programban. Ehhez az Európai Unió biztosítana forrásokat az Európai Szociális Alapból, de ne feledjük el azt sem, hogy az így felmerülő költségek (21 millárd euró) még mindig eltörpülnek a munkanélküli fiatalok számára biztosított szociális támogatások, illetve a kieső állami bevételek mellett (153 milliárd euró).

Az ifjúsági garancia mellett, a Bizottság célul tűzte ki a szakmai gyakorlatok színvonalának és körülményeinek fejlesztését is. Sok fiatal szakmai gyakorlat révén szerzi meg első munkatapasztalatait. A becslések szerint, az európai vállalatok közel 10 milló gyakornoki helyet kínálnak, míg a középfokú oktatásban tanulók 40 százaléka vesz részt gyakorlati képzést nyújtó képzési programban. A munkakörülményeket és a gyakorlat eredményességét illetően azonban Európa-szerte tapasztalhatóak problémák. Az ezzel kapcsolatos európai előírásokat egy most indított nyilvános konzultáció eredményei alapján fogja kidolgozni az Európai Bizottság.

Hogyan tovább?

A következő hetek döntő fontosságúak lesznek az ifjúsági garancia megvalósításában. Bízunk benne, hogy a jövő héten összeülő Európai Tanácsban az állam- és kormányfők egyöntetűen támogatni fogják az Európai Szociális Alap forrásainak rendelkezésre bocsátását. Ezt követően, az egyes tagállamokon lesz a sor, hogy minél előbb végrehajtsák az uniós ajánlást, és elindítsák a saját garanciaprogramjukat.

Fontosnak tartjuk, hogy a fiataloknak olyan lehetőségeket biztosítsunk, amelyek valódi problémákra adnak hatékony választ. Az érintetteknek tisztában kell lenniük az előttük nyitva álló lehetőségekkel. Csak így érhető el, hogy minél nagyobb számban élni tudjanak vele. Ennek érdekében az ESZP politikusai rendszeresen találkoznak az egyes tagállamok fiataljaival. Én legutóbb, ezen a hétfőn, találkoztam, a Spanyol Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezetének képviselőivel, akik átadták a fiatalok oktatási, képzési és munkalehetőségeinek bővítését sürgető petíciójukat. Ezt a petíciót én is aláírtam. Ugyanakkor az Európai Parlament tagjaként is mindent meg fogok tenni a fiatalok helyzetének javítását szolgáló megoldások kidolgozásáért. Ezekben a hetekben keményen kell küzdenünk az oktatás fejlesztését vagy a növekedés beindítását szolgáló befektetésekért. De megéri, mert a fiataloknak – is – tudniuk kell: nem fogjuk őket magukra hagyni!

Női kvóta irányelv: kis lépés a jó irányba, de ennél többre van szükség!

Szerdán Brüsszelben egy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol arra kerestük a választ, hogy mi a helyes megközelítés az európai intézmények számára a női vezetők arányának növelése érdekében.

Mindenekelőtt köszönetet mondtam a jelen lévő Viviane Redingnek, az esélyegyenlőségi portfólióért felelős európai bizosnak, hogy az Európai Bizottság végül benyújtotta az uniós szintű szabályozásról szóló tervezetet. Tette ezt annak ellenére, hogy a tagállamok egy csoportja, sőt még a biztosi testületen belül egyes kollégái is hevesen ellenezték a javaslatot.

Az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete már hosszú ideje követeli az európai szintű szabályozást, mivel csak így tartjuk növelhetőnek a nők arányát a gazdasági döntéshozatalban. A teljesség kedvéért nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Európai Bizottság kezdetben nem a kötelező erejű jogszabályban látta a megoldást: Reding biztos asszony tavaly arra próbálta rávenni az európai vállalatokat, hogy önként emeljék a nők létszámát vezetőtestületeikben. A felkérésnek mindössze 24 vállalat tett eleget. Ez világosan mutatja, hogy az önszabályozás kudarcot vallott. Az irányelv-tervezet beterjesztése mérföldkő a nemek közötti esélyegyenlőség terén, mert így a férfiak és a nők arányos képviseletének ügye az EU napirendjére került.

A november 14-én bemutatott irányelv-tervezet ugyanakkor nem kellően ambiciózus. Az ESZP Nőszervezetének elnökeként és európai parlamenti képviselőként ezért most azon dolgozom, hogy támogatókat szerezzek olyan módosító indítványokhoz, amelyekkel alapvető változtatásokat eszközölhetünk az együttdöntési eljárás során.

Az irányelv tervezetének Bizottság által elkészített szövege a szubszidiaritás elvét hangsúlyozza, amely azt bizonyítja: a biztosi testület nincs meggyőződve arról, hogy az európai szintű megközelítés a leghatékonyabb. Nagyobb problémának tartom azonban, hogy az irányelv nem ír elő szankciókat, csupán egy - hangsúlyozottan nem teljes - felsorolást tartalmaz, és a tagállamokra bízza a döntést. A javaslat csupán annyit írna elő a tagállamok számára, hogy a szankcióknak eredményesnek, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük. Ennél tovább kell mennünk! A szankciókat is európai szinten kell meghatározni, mert csak így biztosíthatjuk, hogy az irányelv valamennyi tagállamban kellő mértékben előmozdítsa a nők részvételét a gazdasági döntéshozatalban.

A javaslat további hiányosságának tartom, hogy csak a nem végrehajtó jellegű testületekben (pl. felügyelő bizottságokban) javasolja a kvóta bevezetését. A végrehajtó testületek esetében továbbra is az önszabályozásban látja a megoldást. Nem tartom helyénvalónak, hogy ebben a kérdésben a tulajdonosok döntési szabadságát helyezik előtérbe, hiszen a népesség 50 és a diplomások 60 százalékát kitevő nőknek joguk van ahhoz, hogy egyenlően vegyenek részt a döntéshozatalban. A gazdasági tevékenység folytatásához való jog nem jelenthet egyet a népesség felének kizárásával. Márpedig most sajnos erről van szó, ezért a jogalkotók felelőssége, hogy ezt az igazságtalan helyzetet kiküszöböljék.

A vita során kiemeltem azt a rendelkezést is, amely a kis- és közepes vállalkozásokat kivonta az irányelv hatálya alól, még akkor is, ha a cégeket egyébként jegyzik a tőzsdén. Így az irányelv csak 5000 vállalatra vonatkozna, amely elenyésző az európai cégek számához viszonyítva. Ezért fontosnak tartom, hogy az irányelv hatályát kibővítsük az ötven főnél többet foglalkoztató cégekre.

Hasonlóan hibás döntésnek tartom az irányelv tervezett időbeli hatályát: a Bizottság javaslata szerint a jogszabály csak 2028. december 31-ig maradna hatályban. Ez hibás megközelítést sugall, mert az esélyegyenlőséget soha sem vehetjük magától értetődőnek! Bármikor, bármelyik tagállamban kialakulhat olyan helyzet, amikor a már kivívott jogok kerülnek veszélybe. Erre sajnos Magyarország nagyon jó példa volt az elmúlt két és fél évben...

Nem hiszem, hogy a kvóta csodaszer lenne, amelyben önmagában képes minden esélyegyenlőségi probléma megoldására. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy más intézkedésekkel együtt hatékonyan hozzájárulhat egy igazságosabb társadalom felépítéséhez.

Nagyobb demokratikus legitimáció és esélyegyenlőség: már készülünk a 2014-es európai választásra

Az európai választási rendszer reformja régóta napirenden van, és már ezen a blogon is beszámoltam az alkotmányügyi bizottságban elhangzott, legérdekesebb javasolt újításokról. Novemberben a téma a plenáris ülésen is napirendre került, ahol egy határozatot fogadtunk el a következő, 2014-ben esedékes választás lebonyolításáról.

A legszembeötlőbb változtatás, hogy a szavazásra június helyett már májusban sor kerülne, így az új összetételű Európai Bizottság is hamarabb hivatalba léphetne, és az EP az augusztusi szünet előtt szavazhatna az új bizottsági elnökről. Legutóbb, a 2009 nyarán megtartott választásokat követően, csak 2010 elején tudott az új Bizottság munkához látni.

Az Európai Parlament célja, hogy az európai szintű pártcsaládok már a választás előtt megnevezzék jelöltjüket az Európai Bizottság élére. A jelenlegi előírások szerint, a bizottsági elnök személyéről a választást követően kell dönteni – az EP-választás eredményének figyelembe vételével. Ha a választók a döntésüket a lehetséges jelöltek ismeretében hozhatnák meg, az új Európai Bizottság sokkal nagyobb demokratikus legitimitással rendelkezne. A választók előtt még nyilvánvalóbbá válna, hogy döntésüknek súlya van, így várhatóan a választási részvétel is növekedne. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mi, európai szocialisták, már tavaly elhatároztuk, hogy az európai baloldali pártok által demokratikusan megválasztott jelölttel indulunk el a 2014-es választáson.

Javaslataink nemcsak a Bizottság elnökére, hanem a többi 27 európai biztosra is vonatkoznának: szeretnénk, ha minél nagyobb számban a megválasztott EP-képviselők közül kerülnének ki, tovább növelve az unió kormányának demokratikus legitimitását. Örömömre szolgál, hogy a javaslat a nemek közötti esélyegyenlőségre is figyelmet fordít: javasolja, hogy minden tagállam egy női és egy férfi jelöltet nevezzen meg a Bizottságba.

Természetesen a progresszív európai parlamenti erők többet szeretnének a fenti javaslatban foglaltaknál. Kampányt indítottunk azért, hogy 2014-es EP-választásokra a pártlistákat úgy állítsák össze, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség biztosított legyen. A paritást ezt követően nemzeti szintre is ki szeretnénk terjeszteni.


Bízom benne, hogy a következő hónapokban sikerül megvalósítani ezeket az elképzeléseket, amelynek eredményeként 2014-ben egy olyan európai törvényhozás jön majd létre, amelyben teljes körűen érvényesül a nemek közötti esélyegyenlőség. A nemek arányos képviselete a döntéshozatalban erős hozzáadott értéket jelent – az intézményeknek és a társadalomnak egyaránt. Továbbá, a nemek közötti egyensúly az Európai Unió alapvető értéke, így az európai intézményeknek példát kell mutatniuk ennek elérésében.