A nők és a válság: az esélyegyenlőség nem a probléma, hanem a megoldás része

Kétnapos rendezvényt tartott Dublinban az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) Nőszervezete (PES Women) és az ír Munkáspárt Nőszervezete amelyet Emer Costello és Nessa Childers ír európai parlamenti képviselő kollégáimmal szerveztünk az esélyegyenlőség gazdasági válságból való kilábalásban betöltött szerepének nyomatékosítása érdekében.

@zgurmai_en @emercostello @nchildersmep @sineadmahern opening 2-day @pes_women Labour Women event in Dublin twitter.com/PES_Women/stat…

— PES Women (@PES_Women) 2013. március 22.

Határozott álláspontunk, hogy a válság nem szolgálhat indokul az esélyegyenlőségi célkitűzések háttérbe szorítására. Újra kell értékelni a jellemzően női munkavállalókat foglalkoztató szektorok szerepét, és arra kell ösztönözni a nőket, hogy olyan, ígéretesen fejlődő területek felé forduljanak, mint a tudományok, a matematika, a műszaki tudományok, a technológia – ideértve az új technológiákat és a kutatásokat, amelyeket elengedhetetlenek a dinamikusan fejlődő zöld gazdasághoz. Emellett fontos lenne a nők vállalkozó szellemének kibontakozása is.

A gazdasági válság, és a konzervatív kormányok ezt követően bevezetett megszorító intézkedései a nőket aránytalanul nagyobb mértékben érintették, mert a kormányzati költségcsökkentések főként a nőket foglalkoztató szektorokra és a főként nőket ellátó közszolgáltatásokra (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások) terjedtek ki. Meg kell állítanunk ezt a folyamot, amelyre kész terveket dolgoztunk ki.

E célkitűzésünk megvalósítása érdekében az ESZP, a PES Women és az Ifjú Európai Szocialisták (YES) – az ír EU-elnökség támogatásával – az ifjúsági garancia mielőbbi megvalósítását sürgetik. Az ifjúsági garancia eszköze ösztönzi a foglalkoztatást, és megkönnyíti a munkaerő-piacra való a fiatal nők számára a bejutást, miközben hozzájárul az oktatásban tapasztalható nemi szegregáció felszámolásához és új készségek elsajátításához.

A PES Women továbbá úgy döntött, hogy kampányt indít a nemek közötti fizetésbeli különbségek felszámolására, valamint a nők alkalmazásának ösztönzésére. A nőknek a munkaerő-piacon már eddig is többszörös diszkriminációval kellett szembenézniük a foglalkoztatásnál, a munkakörülményeknél és a bérezésnél. A válság tovább rontott ezen a helyzeten. A nők foglalkoztatottsági rátája 62 százalékos, miközben a férfiak körében ez az érték 75 százalék, amely már megfelel az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzésnek. A nemek közötti bérolló 16,2 százalékos, amely a nők 59 napi ingyenmunkájával ér fel.

 

Az Európai Szocialisták Pártja felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy intézményesített formában kövessék figyelemmel a bérolló bezárása érdekében hozott nemzeti szintű intézkedéseket, hogy a fizetésbeli különbségek valamennyi tagállamban minden korosztály esetében évente két százalékponttal csökkenjenek. Az ESZP sürgeti továbbá, hogy az esélyegyenlőségi portfóliót önálló európai biztos felügyelje, elősegítve antidiszkriminációs és az esélyegyenlőségi jogszabályok megfelelő megvalósítását – szükség esetén visszatartó erejű szankciók kiszabásával nemzeti és európai szinten egyaránt.

A bérollónak meg kell szűnnie Európában!

Dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elnökének, és Szergej Sztanisev, az ESZP elnökének közös cikke

Március 8-án a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük.

Ez a nap remek alkalom arra, hogy megemlékezzünk azokról a harcokról, amelyeknek eredményét ma Európában a nők és férfiak egyenjogúságaként tartják számon. Bár a bátor nők – és férfiak – mozgósítása a múltban kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a mi generációnk már egy olyan társadalomban nőhetett fel, ahol az egyenjogúság meghatározó elv, ez korántsem jelenti a harcok végét.

A munkaerőpiac például továbbra is egyenlőtlen, mert a foglalkoztatott nők aránya csak 62 százalék, a férfiak 75 százalékával szemben. A válság, amelyben jelenleg élünk, szintén másképp hat a nőkre. A konzervatívok által bevezetett megszorítások szigorú elvonásokat eredményeztek a közszférában, amely a legnagyobb számban foglalkoztatja a nőket, és elsősorban segíti helyzetük javítását. Végül, de nem utolsósorban, az egyetemet végzettek 60 százaléka nő, ám a bérolló mértéke Európában jelenleg is 16,2 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy nőnek évente két hónappal többet kell dolgoznia azonos pozíciójú férfi kollégája fizetéséért – teljesen ingyen!

Rajtunk a sor, hogy biztosítsuk a valós egyenlőséget, és ne tűrjük tovább a nemi alapon történő megkülönböztetést!

Ezért – miközben a héten a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük – az Európai Szocialisták Pártja konkrét lépések megtételére szólít annak érdekében, hogy Európa megbirkózzon a bérollóval.

Hiába tiltják uniós törvények az egyenlőtlen bérezést, mégsem tartják be, amit kiválóan példáz a 16,2 százalékos különbség a két nem fizetése között. Ebben az értelemben az Európai Szocialisták Pártja azt javasolja:

• vezessenek be bérolló vizsgálatot, hogy ellenőrizhessük, minden tagállam elkötelezett-e ennek csökkentésében;
• minden tagállam korra való tekintet nélkül, csökkentse a bérollót évi 2 százalékkal, progresszív és mérhető módon, amíg el nem érjük az egyenlő munkáért egyenlő bér elv érvényesülését.

A nők 59 napot ingyen dolgoznak – számoljuk fel a nemek közti bérkülönbséget!

Ma van a harmadik Európai Egyenlő Bérezés napja, ami azt szimbolizálja, hogy meddig kell még a nőknek dolgozniuk, hogy ugyanannyit keressenek, mint amennyit a férfiak. Az ESZP Nőszervezete először 2007-ben a „Nemek közti bérkülönbségek: szüntessük meg!” kampányon keresztül harcolt az Európai Egyenlő Bérezés Napjának létrehozásáért, de hat évvel később a harcnak még mindig nincs vége.

Ebben az évben, az európai nőknek 59 nappal többet kellett dolgozniuk, mint a férfiaknak, hogy ugyanannyi fizetést kapjanak. Más szóval a nők Európában 59 napot ingyen dolgoznak!

Az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elve ellenére – amit az EU alapítása óta a Szerződésekben is lefektettek – a nemek közti bérkülönbség a legújabb adatok szerint még mindig 16,2 %-on áll, és kockázatos, hogy ez csak növekedni fog a válság miatt. Így továbbra is nagy szükség van arra, hogy növeljük a tudatosságot az üggyel kapcsolatban. Mi, mint az ESZP Nőszervezete keményen dolgoztunk, hogy létrehozzuk az Európai Egyenlő Bérezés Napját, de most még nehezebb munka áll előttünk – megszüntetni a bérkülönbséget.

Ezért döntött úgy az ESZP Nőszervezete, hogy a következő 2014-es európai parlamenti választásokon újra kampányolni fog az ügy érdekében. A nemek közötti bérkülönbségek felszámolásának központi szerepe van abban, hogy túljussunk a válságon, és nem olyan kérdés, amit a krízis miatt háttérbe lehet szorítani, ahogyan azt a konzervatívok szeretnék elhitetni velünk. A növekedés egyenlőségen alapuló új megközelítésére van szükségünk.

A nemek közti bérkülönbség nem csak tisztán a fizetésbeli különbségekről szól; ugyancsak tükrözi a munkaerőpiacon jelenlévő diszkriminációt és egyenlőtlenségeket is, amelyek erősödtek a gazdasági válság alatt. Körültekintően kellene figyelembe venni a különböző munkafeltételeket a nők és a férfiak esetében, mint például a részmunkaidő, vagy a karrierben bekövetkező törés az anyaság és az idősek gondozása miatt. Mindez a későbbiekben további egyenlőtlenséghez vezet, például nyugdíjazáskor. Az „üvegplafon” problémája is gyakori még mindig, és ez is súlyosbítja a nemek közti bérkülönbségeket.

Ezért az ESZP Nőszervezete követeli a nemek közti egyenlőségért és női jogokért felelős biztos szerepének megerősítését, aki vállalja, hogy teljesen mértékben elkötelezi magát a nemek közti bérkülönbségek 2014-ig való megszüntetésének kérdésében. Ez a biztos a nemek közti egyenlőség és a női jogok különleges képviselője lenne, aki biztosítja, hogy az említett kérdések előkelő helyet foglaljanak el az európai politikai napirenden.

Az ESZP Nőszervezete továbbá kezdeményezi egy, a nemek közti bérkülönbséget vizsgáló bizottság létrehozását, hogy ellenőrizzük, minden tagállam elkötelezte magát a nemek közti bérkülönbségek – minden korosztályra vonatkozó – csökkentésére, tagállamonként évente 2 %-al, addig, amíg a bérek közötti egyenlőség létre nem jön.

Párhuzamosan, az Európai Uniónak az új nemek közti egyenlőségi biztos segítségével fejlesztenie kellene a monitoring rendszert az anti-diszkriminációs intézkedések végrehajtásában és a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos törvénykezés kérdésében, nemzeti és európai szinten egyaránt. Ezen belül világos szankciók kellenek arra az esetre, ha a fentebb említett célokat nem teljesítik.

A harmadik Európai Egyenlő Bérezés Napja alkalmából szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy beszélnünk kell azokról a hangsúlyos ügyekről, amelyek növelik a bérkülönbségeket, mint például az állami költségvetések csökkentése és a közszolgáltatások privatizálása, ahol főként nőket foglalkoztatnak. A befektetési és növekedési politikák hangsúlyozásának hiánya, főleg a nők munkahelyteremtésébe való befektetés hiánya, a nem-létező stratégiai gondolkodás az ellátó szektorban, valamint a politikák sikertelensége abban, hogy bátorítsa a nőket az olyan ágazatokban, mint az információs technológia, a kutatás és a zöld gazdaság, valamint a női vállalkozók – beleértve a fiatal nők –  számának növelése, mind összeadódik a 16,2 %-os adatban – amely az általános nemek közti bérkülönbségi arány Európa-szerte. Itt az idő, hogy megszűntessük a különbségeket!